Az ügyvéd válaszol.
Védőügyvédként számos gyakorlati kérdéssel találkozom, amelyek gyakran szinte azonosak. Ezeket a kérdéseket konzultációk vagy folyamatban lévő konkrét rehabilitációs eljárások során teszik fel. Ahol lehetséges, olyan konkrét példákon keresztül próbálok válaszolni, amelyek kolozsvári ügyvédi gyakorlatom során merültek fel. Azonban, tiszteletben kell tartanom az ügyvédi szakmára jellemző titoktartást, ezért nem adok meg neveket vagy olyan részletes információkat, amelyekből az ügyfél kiléte kikövetkeztethető lenne.
Kérdés a törvényi rehabilitációval és annak eljárásával kapcsolatban. Egy év börtönbüntetésre ítéltek, a végrehajtás felfüggesztésével, felügyelet alatt, a felügyelet időtartama 2 év volt. Mikor kezdődik el a rehabilitációs időszak? Az ítélet jogerőre emelkedésének napja után, vagy az 1 éves büntetés lejárta után? Szükségem van ügyvéd segítségére a rehabilitációhoz?
Válasz: Ebben az esetben két döntő pillanat van. Az első a jogerős bírósági határozat dátuma. Ettől a naptól kezdődik a felügyelet időtartama, esetünkben 2 év. Amikor ez a felügyeleti időszak lejár, megkezdődik a rehabilitációhoz szükséges 3 éves időszak folyása.
Ez a fajta mentesítés a rehabilitációs időszak leteltekor történik, amely jelen esetben a bírósági határozat jogerőre emelkedésének pillanatától számított 5 év (2 év felügyeleti időszak plusz 3 év rehabilitációs időszak). A rehabilitáció szempontjából maga a kiszabott börtönbüntetés időtartama nem fontos, nem játszik szerepet.
Az a kérdés is fel lett téve, hogy szükséges-e védőügyvédet alkalmazni? A határozott válasz az, hogy ebben az esetben nincs szükség ügyvéd közreműködésére. A jogi rehabilitáció hivatalból, az elítélt személy kérelme nélkül történik. A bűnügyi nyilvántartásban a fent jelzett időszak lejárta (esetünkben öt év a végleges döntést követően) után törlik az illető személy rovott múltját, azaz tiszta lapja lesz. Vagyis tiszta erkölcsi bizonyítványa.
Kérdés a rehabilitációs időszakkal kapcsolatban. Halált okozó ütések bűncselekménye miatt 5 év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás teljes időtartama alatt le voltam tartoztatva, majd ebben az őrizeti állapotban kezdtem el büntetésem letöltését. 2017. február 25-én tartóztattak le. Az ítélet a fellebbezés megvitatása és elutasítása után, 2018. május 15-én vált jogerőssé. 2020. november 24-én feltételes szabadlábra helyeztek. A kérdésem az, hogy mikor jár le a rehabilitációs időszak? Szükségem van-e ügyvédre a rehabilitációhoz? Kell-e bírósági kérelmet benyújtanom, vagy a rehabilitációs időszak lejárta után automatikusan törlik az ítéletet a nyilvántartásomból?
Válasz: A rehabilitációs időszakkal kapcsolatos kérdés nem bonyolult. A fenti dátumok közül kettő igazán releváns (fontos). Az első a 2017. február 25-i letartóztatás, a második pedig az 5 év letöltendő börtönbüntetés. A feltételes szabadlábra helyezés dátuma irreleváns (nem fontos). Csak az 5 éves büntetés számít, amelyet a letartóztatás dátumától számítanak. Az eredmény a 2022.02.25-i dátum, amely a büntetés teljes letöltését jelöli. Bármely ügyvéd megerősítheti, hogy a Büntető Törvénykönyv 166. cikkelyének a) pontja értelmében a 2022.02.25-i dátumhoz 4 év a rehabilitációs időszak, amely a teljes büntetés letöltése után kezdődik, így a rehabilitáció csak 2026.02.25. után kérelmezhető.
A rehabilitáció ebben az esetben nem hivatalból, vagyis nem az ítélet automatikus törlésével történik a bűnügyi nyilvántartásból. Esetünkben nem törvényes rehabilitációról van szó. A fent feltüntetett dátum (2026.02.25.) után rehabilitációs kérelmet lehet benyújtani az illetékes bírósághoz, amely a kérelem benyújtását követően határidőt szab, és elbírálja az ügyet.
Javaslom, hogy fogadjon ügyvédet a rehabilitációs kérelem benyújtására és elfogadtatására, különösen mivel a kérdés nem tér ki arra, hogy az elhunyt áldozat örökösei kártérítést kaptak-e vagy sem. És még ott van a perköltségek kérdése. A rehabilitációs határidő betartása mellett köteles megfizetni azokat az összegeket is, amelyeket a bíróság a sértett felek javára megítélt. Mindezeket a szempontokat ügyvéd segítségével kell tisztázni, még a rehabilitációs kérelem benyújtása előtt.
Kérdés a kártérítés és a bírósági költségek kifizetésének (megtérítésének) bizonyításával kapcsolatban. Húsz évvel ezelőtt 9 év börtönbüntetésre ítéltek 1 év és két hónap előzetes letartóztatás után. Kiszámoltam a rehabilitációs időszakot, és azt tapasztaltam, hogy az már korábban betelt. A probléma az, hogy bár a szüleim és a feleségem kifizették mind a bírósági költségeket, mind az ítéletben megállapított polgári jogi kötelezettségeket, az erről szóló nyugták már nem találhatóak meg. Újra fizetném a bírósági költségeket, ezek nem jelentenek nagy összeget. A polgári felek azonban véglegesen külföldre költöztek, már rég nem az ítéletben szereplő címen laknak. A háztömbben lakó szomszédok sem tudnak információval szolgálni a polgári felek jelenlegi lakcímét vagy érvényes telefonszámát illetően. Hogyan segíthetne egy ügyvéd a rehabilitációban? Az igazság az, hogy félek ügyvédet fogadni. Ügyvéddel vagy ügyvéd nélkül nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy mentesítési kérelmemet esetleg elutasítja a bíróság.
Válasz: A helyzete kellemetlen, de sem kilátástalan, sem pedig egyedi eset. Épp ellenkezőleg, teljesen természetes (sajnos), hogy a 20 éves dokumentumokat már szinte lehetetlen megtalálni. Az ügyvéd feladata, hogy ilyen esetekben a bíróság számára elfogadható megoldást találjon. Ügyvédként nekem is voltak hasonló eseteim. Abból kell kiindulnunk, hogy az Ön esetében hiányoznak az állam és a magánfelek felé történő fizetést igazoló dokumentumok. Tehát, látszólag, a kifizetések bizonyítása lehetetlen, ami a nemfizetéssel lenne egyenértékű.
A perköltségeket illetően, ahogy Ön is bemutatta, azokat a rehabilitációs kérelem tárgyalása előtt ki lehet fizetni, ugyanakkor a Pénzügyi Hatóságtól igazolást lehet kérni arról, hogy nincsenek nyilvántartásba vett tartozásai. Tehát, így bizonyítást nyer a kifizetés ténye a perköltségeket illetően.
Ezért hasonló esetekben igénybe vettem annak a magánnyomozónak a szolgáltatásait, akivel folyamatosan együttműködöm. Minden komoly büntetőjogász együttműködik egy ilyen nyomozóval, hogy pozitív vagy negatív tényeket bizonyítson. A nyomozó elment az ítéletben a magánfelek lakcímeként feltüntetett címre, ami egy társasház volt, lefényképezte a bérlők listáját, és felkereste két lakásszomszédot, valamint azt a személyt, aki megvette a magánfelek lakását (akik közül az egyik harminc éve lakott ott), majd információt kért a vagyonfelügyelőtől. Mindezek az emberek hallottak a polgári felekről (a lakásuk vevője és egy szomszédjuk személyesen ismerte őket), de senki sem tudta pontosan, hová költöztek.
A nyomozó jegyzőkönyvet készített, amit az alulírott ügyvéd benyújtott a bíróságnak. Sikerült bebizonyítanom, hogy egy hivatásos, engedéllyel rendelkező magánnyomozó nem tudott volna kapcsolatba lépni a polgári felekkel. Így arra a következtetésre jutottam, hogy a kérelmező, az ügyfelem, nem tudja kifizetni a kártérítést, pontosabban, már régóta ilyen helyzetben van.
Az általam, mint ügyvéd, megfogalmazott és támogatott rehabilitációs kérelmet elfogadták. Íme, mit tehet egy jól képzett ügyvéd. Természetesen a korábbi ügyeim (amelyek közül kiemeltem egy konkrétabbat) hasonlóak az Ön helyzetéhez, de biztosan nem teljesen azonosak. Csak egy példát hoztam fel. Ha ügyvédet szeretne fogadni, akkor tisztáznia kell Önnek, hogyan fog eljárni, és el kell magyaráznia Önnek a lehetőségeit.