A közbirtokosságok ősrégi társulási formák, eredetük az idők homályába vész. Ősfoglalás által alakultak ki. 1222-ben Második András magyar király, az Aranybulla által elismeri a közbirtokos atyafiak szabad emberi és nemesi státusát.
Ma Romániában, különösen Erdélyben, a közbirtokosságok vidéki települések (azaz falvak vagy kisebb városok) szintjén létező társulási formák, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek és a jogi személyek alapvető szabályai szerint működnek, amelyeket a Polgári Törvénykönyv IV. címének 187-251. cikkei mutatnak be.
Az erdélyi magyar közösségek legismertebb közbirtokosságai a székely közbirtokosságok, azért is, mert helyenként óriási kiterjedésű erdők és legelők tulajdonosai. A rájuk vonatkozó legtekintélyesebb és legteljesebb tanulmány Garda Dezső „A székely közbirtokosság” című műve.
Azonban a közbirtokosságok jelenléte egész Erdély területére jellemző. A kora Középkorra visszavezethető közbirtokossági társulási formák a 20. század közepéig akadálytalanul működtek és virágoztak. Azonban, az 1945-ben kibontakozó kommunista rezsim elbitorolta területeiket. Az ezredforduló hozta a nagy fordulatot, a közbirtokossági területek visszaszolgáltatását, az 1/2000-es és 247/2005-ös Törvények által.
Az általános jogszabályoktól eltekintve, a közbirtokosságok olyan jogi személyek, amelyek az 1/2000 és a 247/2005 törvények alapján létesültek újra. Ezek a törvények a régi társulási formák, vagyis a közbirtokosságok vagyonának visszaszolgáltatásáról rendelkeznek, amely vagyonokat, annak idején, az 1945-ben kezdődő kommunista rezsim államosított.
Az 1/2000 és a 247/2005 törvények értelmében a települések közbirtokossági vagyonát az újonnan létrehozott jogi személyeknek, mint jogutódoknak kell visszaszolgáltatni. Az új közbirtokosságok emberi struktúráját a régi közbirtokos tagok vagy a volt (elhalálozott) tagok örökösei alkotják.
Az így újraalapított közbirtokosság, akárcsak egy egyesület (civil szervezet) vagy kereskedelmi társaság, jogi személy. Jogi személyiségét a székhelye szerint illetékes bíróságoknál jegyezték és jegyzik, nem pedig a cégbírósági hatóságoknál.
A „közbirtokosság” kifejezésnek van egy másik jelentése is, mégpedig a korábbi közbirtokosság kommunista rezsim által kisajátított erdőterületeit, legelőit vagy mezőgazdasági területeit is jelöli. Ezt a vagyont visszaadták vagy visszaadják az újonnan alakult közbirtokosságoknak.
Minden új közbirtokosságot jogi személyként az a bíróság engedélyezett vagy engedélyez, amelynek illetékességi területén a székhelyét létrehozza. A közbirtokosság neve annak a településnek a nevét viseli, ahol létrejött. Erdélyben számos közbirtokosság viselte az „úrbéres” vagy a „volt jobbágyok közbirtokossága” nevet is. Természetesen a régi név nem kötelező érvényű, azaz, változhat. Például: „közbirtokossági egyesület”, „erdészeti egyesület”, „tulajdonosegyesület” stb.
A jobb gyakorlati megértés érdekében példával illusztráljuk a Kolozs megyei Magyarvalkói (Kiskalota község) szintjén létrejött közbirtokosságot. Ez a település a régi telekkönyvekben a „Magyarvalkói Közbirtokosság” nevet viselte. Ezzel a névvel a Bánffyhunyadi Bíróság engedélyezte, amelynek területi körzetében székhelyét Magyarvalkó faluban, Kiskalota községben alapította. A település közbirtokossága 1450 hektárnyi erdővel és legelővel rendelkezett. A közbirtokosság az összes földterület visszaszolgáltatását kérte, amelyből 850 hektárt vissza is szolgáltattak.
Az első törvény, az 1/2000. számú törvény (az úgynevezett „Lupu-törvény”, a kezdeményező parlamenti képviselő nevéről) csak az erdővel borított földterületek visszaszolgáltatását rendelte el. A második törvény, a 247/2005 számú törvény, a „restitutio in integrum” elve alapján elrendelte minden közbirtokosság teljes vagyonának visszaszolgáltatását, azaz az erdők és legelők, ritkább esetekben pedig az egyéb mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását is.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a közbirtokosságok vagy más társulási formák vagyonát bizonyos feltételek mellett vissza kellett vagy vissza kell szolgáltatni. A feltételek a következőek:
- a földek visszaszolgáltatását 2005. november 30-i határidőig kellett kérvényezni;
- a közbirtokosságnak jogi személyiséget kellett szereznie, kötelező határidő nélkül, ajánlási időszak által, 2005. október 22-ig;
- bizonyítékoknak kell igazolniuk a korábbi közbirtokosság vagyonát.
Minden közbirtokosság kötelező módon csakis a saját engedélyezett szabályzata alapján működhet. Működése során a közbirtokosság profitorientált módon, nyereségszerzésen alapul. A nyereség a közbirtokosságot, mint jogi személyt illeti és közvetett módon társtulajdonosait. Ilyen szempontból bármely közbirtokosság a kereskedelmi társaságokhoz hasonlóan működik, azzal a megjegyzéssel, hogy be kell tartania néhány különleges és kötelező törvényi szabályozást, ami a vagyont illeti.